We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
A Park Alley festménye Isaac Izrailevich Brodsky ecsetéhez tartozik. A vászon munkája 1930-ban befejeződött. A kép központi helyét hatalmas fák, látszólag kőrisfák adják.
A fák ágai a föld felé hajlanak és ugyanakkor a tiszta kék ég felé húzódnak, miközben maguk a fák széles utat alkotnak, amelyen az emberek járnak.
Napos idő van a szabadban, a park sikátor jól megvilágítva, de hosszú árnyékok nyúlnak a fákról. Ezeknek az árnyékoknak az alapján dél vagy délután van az idő.
A képen sok ember bujkál a fák alatt, és elfoglaltan beszélnek. A vászon közepén két gyerek van, elfoglaltak játékban, és nem figyelnek másokra. A néző nem látja, hogyan néznek ki ezek a gyermekek, hátat fordítanak neki, és suttognak egymáshoz, ami nagyon természetesnek tűnik.
Ezeknek a gyerekeknek köszönhetően úgy tűnik, hogy a néző nem a képet, hanem az ablakon nyíló képet nézi. Csak ki kell lépnie az ajtón kívül, és belemerülni a sikátor árnyas hűvösébe.
A park sikátor elég hosszú, de a néző nem látja a végét. A park nagyon zsúfolt, valószínűleg a művész egy ünnepnapokon vagy szabadnapokon dolgozott a festményen. Érdekes tény, hogy a kép nagy részét nem az emberek, hanem a fák foglalják el. A szárazföld és az emberek a vászonnak csak 1/3-át foglalják el, a fennmaradó 2/3-t zöld faágak pontozják.
A fák az ég felé húzódnak, a fák árnyékként jelennek meg a földön, az olvasó és sétáló emberek fákra támaszkodnak. Úgy tűnik, hogy ők emberek, nem fák, és kiegészítik ezt a vászonot.
A park sikátor egy könnyű és még ragyogó kép is, ha ránézünk, mindenki jó hangulatban van, szeretne része lenni ennek a vászonnak, és minden gond nélkül sétálni a nyári sikátorban. A cselekmény egyszerűsége ezt a képet még vonzóbbá és reálisabbá teszi.
Kompozíció Shishkin festménye télen
